Az elmúlt időszak három kamatvágása után nem várható további monetáris lazítás - ez rajzolódik ki Jerome Powell Fed-elnök szerdai parlamenti meghallgatásról kiadott beszédéből. Ez azt jelenti, hogy idén már nem lesz negyedik kamatvágás, így jelenlegi 1,5-1,75%-os kamatsáv maradhat meg. Ez egyébként nem okozott meglepetést a piac számára, mert a beszéd megjelenése előtt már szinte biztosra vette ezt a kimenetet.
A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.
Korunk inflációs trendjeit új jelenségek mozgatják, ráadásul a digitális átalakulás kezdetén kérdéses, hogy képesek vagyunk-e megfelelően mérni az infláció mozgásait - áll a Magyar Nemzeti Bank friss írásában, amelyet többek között Matolcsy György jegybankelnök jegyez.
Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is emelkedett októberben az MNB jelentése szerint. Előbbi mutató közel 11 éves csúcsán jár, ami arra utal, hogy a jegybanknak továbbra is érdemes kiemelt figyelemmel követnie az árfolyamatokat.
A kínai jegybank 2016 óta először vágott kamatot kedden. A központi bank 5 bázisponttal csökkentette az egyéves hiteleszközének a kamatát, az egyik legfontosabb irányadó kamatrátáját. A People's Bank of China arra törekszik, hogy a gyengülő belső és külső keresletet stimulálja a kínai gazdaságban.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%. Az MNB kamatdöntést követően kiadott közleményében hangsúlyozta: "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok." Ezek az üzenetek megegyeznek az előző hónapban közöltekkel, vagyis az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytathat.
A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken a jegybank szerint.
Az MNB kiemeli, hogy "a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. (...) A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Vagyis az MNB adatvezérelt üzemmódban van és nem kötelezte el magát.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezére kifakadt a negatív kamatok miatt, szerinte nagyon rossz ötlet ez, és nem is látható máég, milyen károkat okoznak vele. Reméli, az Egyesült Államok nem lép erre az útra – írja a CNBC.
Várhatóan változatlanul hagyja a monetáris kondíciókat a keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint még hússzú ideig alacsony maradhat a kamatszint az ellentmondó inflációs folyamatok ellenére, sőt, az is elképzelhető, hogy a jegybank következő lépése nem szigorítás, hanem lazítás lesz.
A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz.
A brit jegybank a rendezett Brexithez kötné a kamatemelés lehetőségét - nyilatkozta Dave Ramsden, a Bank of England alelnöke a Bloombergnek. A szigorítást kilátásba helyező megjegyzés messze nem tükrözi a jegybanki kollégáinak többségi véleményét, de világ nagy jegybankjainak lazító politikájának fényében is szokatlan.
Lezajlott az idén a Portfolio által immár kilencedik alkalommal megrendezett Budapest Economic Forum konferencia, amelyen több, világszinten is neves gazdasági szakértő osztotta meg meglátásait a világgazdaság, a kereskedelmi háború, a Brexit kilátásairól, a kelet-közép-európai régió előtt álló kihívásokról, majd vállalatvezetők és bankárok beszélgettek a felvázolt globális gazdasági kilátások mellett saját iparáguk, gazdasági területük és vállalatuk kilátásairól. Az eseményről a nap során folyamatosan beszámoltunk összefoglalók formájában.
A globális gazdaság 2019-ben várhatóan csak 3%-kal fog nőni, míg 2020-ban a világ GDP-je 3,4%-kal fog bővülni, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző előrejelzéshez képest - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) World Economic Outlook 2019-es jelentése. A világ GDP-jének növekedése a pénzügyi világválság óta nem volt ilyen alacsony, és jelentősen elmarad a 2017-es 3,8%-os növekedéshez képest.
A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb – írja bevezető gondolataiban Surányi György. A volt jegybankelnök a Külgazdaság folyóiratban megjelent személyes írásában áttekinti a monetáris politika legfrissebb nemzetközi tendenciáit, illetve a hazai monetáris politikát is értékeli.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes lejáraton 23,31 (összesen 93,24) milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás változatlan szinten, 2024 milliárd forinton marad.
Sabine Lautenschläger, az Európai Központi Bank (EKB) német döntéshozója beadta lemondását szeptember 25-én. Hivatalos indoklást nem adott a távozására, viszont a felmondása mögött az EKB friss monetáris lazítása állhat.
A megszokott elméletek és modellek csak a normális időkben működnek. A mostani idők nem normálisak: a központi bankok impotenssé váltak – véli Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a megjelent cikkében.
Ma kamatdöntő ülése után háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank, melynek témája a monetáris politika aktuális kérdései.
A gyengülő európai gazdaság hírére a forint és a zloty is historikus mélypontjára esett tegnap. Ez leginkább a gyengülő német, francia és eurózóna beszerezésimenedzser-indexeknek volt köszönhető. A piac pedig lassan elkezdi beárazni azt, hogy a lengyel és a magyar jegybank monetáris lazításba is kezdhet – írja a Commerzbank elemzője. Viszont az elemző azt is megállapítja, hogy az MNB várhatóan megfékezi a esetleges forinterősödést, viszont a gyengülésre nem várható reakció.
Idén negyedik alkalommal tette közzé a Budapesti Értéktőzsde a BÉT50 kiadványát, amelyet a BÉT50 kkv-k csúcstalálkozója esemény keretében mutatták be. A résztvevőket Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke és a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte, a rendezvény nyitóelőadását pedig Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta meg.
Furcsa, amit az elmúlt egy hétben művelt a magyar fizetőeszköz.
Enyhe lassulás látszik a lakossági fogyasztásban.
A vártnál kevesebb munkanélkülisegély-kérelmet adtak be múlt héten.
Komoly hiányosságokra derült fény.
Ez már egyáltalán nem csak trollkodás.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
